Hova kerültem?

Ezen az oldalon Török Kati írásai gyűlnek.

Gondolatok zenéről, kultúráról, médiáról. Érdekességek és érthetetlenségek - hangzáskultúrán innen és túl.

Ha olvasod, annak örülök.
A visszajelzéseknek még inkább.

Hozzászólhatsz akár itt, akár a
gizellakatalin@gmail.com e-mail címen.

Jó szórakozást!

Feedek
Megosztás
"A zene azé, aki megműveli."

Ismerjétek meg a zenés műsort, aminek az asszisztense vagyok:

Vámos Miklós minden csütörtökön egy-egy közismert személyiséggel beszélget, és zenél. Néha slágereket, néha klasszikusokat megénekelve. A Kalózadásban nincsenek szabályok - a Rabindranath Tagore kalózhajó fedélzetén bármi megtörténhet.
További információ a képre kattintva.

Támogatás


Angol nyelvű tematikus oldal Budapestről:

Discover Budapest, learn English and discover Dan's piano music world. Meet native Hungarians, ask questions and share your photos and experiences.


Zene határok nélkül

Friss információk a zenei világból, érdekességek, újdonságok.

ZH Estek a Szimplában – zenei jelenségekről hozzáértőn

Eredeti terv: Veréb Anikó

Akit érdekel a zene, a kultúra, a média és ezek közösségekhez kapcsolódásai, annak érdemes jobban megismernie a Zenei Hálózatokat. A társaság azt tűzte ki célul, hogy bővítse a zenéről szóló közbeszédet – ami sajnos gyakran kimerül a bulvár hírekben és a semmitmondó sztárcsinálásban. Zenei Hálózatok Estek címen tavasszal már tartottak egy előadás sorozatot az ELTE-n, november elsejével viszont új helyszínen térnek vissza, és a szériához csatolják egy-egy este alkalmával Szegedet és Debrecent is.

“Az egész egy 2008-as konferenciával kezdődött, és 2011-ben jelent meg a Zenei hálózatok kötet, melynek írásai magyar nyelven elsőként elemzik az internet és a közösségi média térhódítása által meghatározott közegben átalakuló zenei közösségek dinamikáját és működését, és a tágabb kulturális és zenei trendeket.” – áll a Zenei Hálózatok honlapján bemutatkozásképp. A tavaszi előadásokról a blogon is olvashattatok – az akkori beharangozóm itt találjátok, és írtam Mezei Péter előadásáról, és a Petőfi Rádió átpozicionálásáról is.

Amikor körülbelül egy hete megláttam, hogy a sorozat folytatódik, megkerestem Tófalvy Tamást, a rendezvény egyik szervezőjét, hogy avasson be a részletekbe: milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a tavaszi felvonással, mire számíthatunk az új évadban, és mik a terveik a jövőre nézve.

- Mit tapasztaltok, elsősorban milyen körökből kerül ki közönségetek? Milyen visszajelzéseket kaptatok a tavalyi szériáról?

  • A hallgatóság legfőképp a zene társadalmi kontextusára nyitott fiatalokból áll össze - az MA-hallgatóktól egészen a fiatal dolgozók/kutatók/zenészek köréig -, emellett természetesen a zenéhez kapcsolódó szakmák képviselőiből. Eddig főleg pozitív visszajelzéseket kaptunk - leginkább annak örültek azok, akiknek a véleménye eljutott hozzánk, hogy végre van egy olyan sorozat, ami ilyen témákat dob be a közbeszédbe, és mindezt magas színvonalon teszi. Többen kiemelték még az előadások közvetlen hangulatát és a tematika sokszínűségét is.

- Miben lesz más az őszi sorozat a tavaszihoz képest?

  • Az idei évadban a tapasztalatokra alapozva minden téren igyekeztünk tovább nyitni és lazítani a formai kereteket: az - egyébként kiváló - egyetemi helyszín helyett szórakozóhelyre szervezni az előadásokat; kicsit későbbre, hogy többen tudjanak jönni munka után; és rendszeresebbre, hogy könnyebb legyen tervezni az alkalmakkal. Hogy az estek menete kicsit pörgősebb és színesebb legyen - az első előadást kivéve - ezentúl két előadó lesz egy helyett, rövidebben, de az eddig megszokott programhoz igazodva sok időt hagyva a felmerülő kérdések megvitatására, és a beszélgetésre.

- Miként lett az új helyszín a Szimpla Kert?

  • Megtudtuk, hogy hamarosan elkészül a moziterem felújítása, egy kedves barát segítségével kapcsolatba léptünk velük, és ők nyitottak voltak a sorozatra. Ennek én személyesen nagyon örülök - nem csak azért, mert a Szimpla mégiscsak "a" romkocsma, hanem azért is, mert ezzel még jobban bekerülhetünk majd a csütörtök esti, elő -hétvégi vérkeringésbe. Végülis mi lehet jobb indítás egy hétvégére melegítő sör/fröccs előtt/közben, mint egy zenéről szóló előadás?

- Idén Budapest mellett két vidéki helyszínnel is bővültetek. Hogyan kapcsolódik a sorozathoz Debrecen és Szeged?

  • Ez egy számomra különlegesen fontos és kedves része, újdonsága a sorozatnak: egyfelől a Zenei Hálózatok mindig is egy több városból származó kezdeményezés volt (sok alapítónk vidéki egyetemeken tanult, tanul, kutat, stb.), csak éppen budapesti székhellyel, és ezt szerettük volna láthatóvá tenni, és egyben jelezni, hogy a vidéki műhelyekben is remek kutatók izgalmas témákon dolgoznak. Szeretnénk összerázni a téma iránt érdeklődőket, legyenek bárhol is az országban, és remélem, hogy ehhez ez is hozzájárul majd. Hosszú távon abban bízom, hogy még több város részese lehet a sorozatnak, és ez csak a kezdet. Idén Debrecen és Szeged egy kerekasztallal és egy egynapos előadássorozattal kapcsolódik a második szezonhoz.

- Milyen eredményeitekre vagytok a legbüszkébbek?

  • Nagy öröm számunkra, hogy egyre többen hallanak erről a kezdeményezésről, és ezáltal hozzájárulhatunk a hazai, zenéről való gondolkodás jobbá tételéhez. Büszkék vagyunk rá, hogy eredményeinket - a konferenciát, a kötetet, az előadássorozatot, és az összes online megjelenésünket - önkéntes és nonprofit munkával sikerült megvalósítanunk. Sokan támogatták önzetlenül a kezdeményezést: többek között a BME a kötet megjelentetésével, az ELTE az első előadássorozat helyszínének biztosításával, a Mito pedig a kötet microsite-jának pro bono elkészítésével. A sikerhez hozzájárult több médium is - kiemelten a Recorder.hu, amely a második szezon médiapartnere -, a rendezvényeinkről való hírek közlésével.

 

Az őszi széria első előadója Gerényi Gábor internetes tartalomszolgáltatási szakember lesz, aki az Index egyik alapítója volt. Az ipar vége, a zene kezdete címmel arról beszél majd, hogy magunk mögött hagyva az iparszerű zenetermelés korszakát, az utóbbi időben visszatértünk a gyökerekhez: a zene nagyrészt ismét az önkifejezés eszköze, óriási, minden korábbinál nagyobb méretű művészeti mozgalmak potenciális hordozója; a jövő láthatatlan és megismerhetetlen terepe lett. Az esemény este 7-kor indítja meg az együttgondolkodást, a sorozat többi előadásáról pedig itt érdemes tájékozódni.

 

Pénz nélkül, féláron, és fesztiválkártyával a Szigeten - hogyan éri meg?

Forrás: Sziget/Somay Márk képe

A pünkösdi hétvégén Szántódon kezdetét vette a nyári fesztivál szezon a Pannónia Fesztivállal, és az Európa-szerte komoly érdeklődést generáló rangos rendezvények is egyre közelebb vannak. Ennek hatására robbant a Sziget törzsvendégeket megcélzó promóciója, a médiában egyre sűrűbben találkozhatunk a hirdetéssel: aki legalább 3 különböző évben járt már a fesztiválon, és ezt bizonyítani is tudja, az idén féláron vásárolhat bérletet. A dolog ígéretesen hangzik, ezért utánajártam, milyen feltételei vannak pontosan a kedvezményhez jutásnak.

Ha nyári zenei fesztiválról beszélünk, mindenkinek elsőként a Sziget jut eszébe. Nem csoda, hiszen az idén huszadik születésnapját ünneplő fesztivál tavaly Európa 25 legnagyobb zenei rendezvénye közül került ki győztesként a European Festival Awards-on. A jubileumra a Sziget szervezői több akcióval is készültek, ezek közül a közönséget érthető módon a kedvezményes bérletvásárlási lehetőségek érdeklik leginkább.

Forrás: Sziget/Somay Márk képe

Amellett, hogy a Sziget megtartotta eddigi kedvezményeit – így továbbra is elérhető a diákigazolvánnyal igényelhető árengedmény, ami (megfelelő mértékű csoportosulás esetén) akár 50% is lehet -, idén a törzsközönség számára megálmodott akciókkal is előállt a szervezőség. Az igazán fanatikus rajongók például – akik eddig az összes Sziget fesztiválon részt vettek – idén ingyen mehetnek bulizni!

A másik nagy dobás a Sziget és az OTP Bank közös promóciója, a féláron elérhető törzs-szigetes hetijegy. Aki legalább 3 különböző évben bulizott már a fesztiválon, és ezt fényképekkel, megőrzött karszalagokkal, vagy hiteles történetekkel igazolni tudja, annak nincs más dolga, mint feltölteni bizonyítékait a Miénkasziget.hu oldalra, és a kedvezményes regisztráció már kezdetét is vette. Az árengedmény másik feltétele, hogy az 50%-os vouchert megpályázó jelentkező rendelkezzen a promóciós időszak lejártakor (július 15.) OTP PayPass Fesztiválkártyával, amivel a rendezvény területén fizethet is majd. Az OTP ezzel a húzással akár jelentős piaci előrelépést is tehet, mert – bár a PayPass rendszer idehaza már 3 éve elérhető, jelentős mértékben egyelőre mégsem terjedt el a vásárlók körében – egy ilyen akció felkeltheti a célcsoport érdeklődését az egyszerű fizetési mód iránt. Gerendai Károly becslései szerint körülbelül 5 - 10 000 olyan vendég várható az idei fesztiválra, aki él majd ezzel a lehetőséggel. A kedvezmény egyébként utólag is igénybevehető, így ha van olyan, aki már elővételben beszerezte a fesztiválra a hetijegyét, de élne a lehetőséggel, július 15-ig még módjában áll PayPass kártyát igényelni, és az elővételes jegy illetve a törzs-szigetes bérlet közti különbözetet visszaigényelni.

A PayPass kártya egyébként ugyanazon az elven működik, mint a tavalyi fesztiválok újdonsága, a Metapay, a bulizás tehát megint garantáltan készpénzmentes lesz. A különbség a két megoldás között annyi, hogy, míg a Metapay kártyára csak átmenetileg tölthető fel pénz (és a fel nem használt összeget a rendezvény végeztekor ildomos visszaigényelni – különben az elvész), addig a PayPass kártya rendes bankkártyaként is üzemel, így nyugodtan használhatjuk a nyári buliszezonon kívül is, érvényességi ideje ugyanis 3 év. A Szigeten természetesen bármely más bank PayPass kártyájával is lehet majd fizetni, az akciós hetijegy vásárlásához ugyanakkor kizárólag az OTP által kibocsátott PayPass a feltétel.

Akit mélységében jobban érdekel a Metapay és a PayPass kapcsolata, annak ajánlom a HWSW összefoglalóját, amelyből nem csak az derül ki, milyen technikai újítások várhatók az idei szezonban, de arra is felhívják a figyelmet, hogy az OTP PayPass szolgáltatása akár komoly költségekkel is járhat azok számára, akik vásárlásaikról sms-értesítőt igényelnek. A kártyakontroll szolgáltatás ugyanis nem választható szét a PayPass, illetve a normál kártya között – ami azt jelenti, hogy a vásárlások után érkező sms-ért is fizetni kell. Tekintve, hogy egy napon belül hányszor használja a kártyáját az ember a Szigeten, ez egy hétre számítva akár több ezer forint plusz költséget is jelenthet.

A törzsvendég kedvezmény tehát jól hangzik, de igazán azoknak éri meg, akiknek egyébként is van OTP-s bankszámlájuk. A fizetési mód megválasztásakor pedig továbbra is gazdaságos alternatíva lehet a Metapay kártya.

Zenepiaci metamorfózis – követhető még?!

Az utóbbi pár évben a zenevilág jelentős változásokon ment át, a hagyományos zenepiac kezd háttérbe szorulni, és helyét az internetes terjesztés adta megannyi lehetőség vette át. Nem egy zenekar jelentetett meg lemezt csak online, tette elérhetővé korábbi felvételeit az iTunes-on vagy más stream on-demand alapú szolgáltatónál. A CD-eladás rohamosan gyengül, a legfrissebb itthon is tért nyerő streaming szolgáltató pedig egyenesen temeti a compact disc-et, mint elavult zenehordozót.

Az új formátumok, szolgáltatások megjelenésével kérdésessé vált a zenei termékek jogvédelme; az Artisjus-nak is fel kellett kötnie a nadrágját, hogy lépést tudjon tartani az újmédia alapú szolgáltatások fejlődésének tempójával. Közben folyamatosan zeng a nemzetközi sajtó az ACTA körüli botrányoktól, a torrent oldalak által képviselt szervezett bűnözéstől, de a kiadók és a jogvédő szervezetek közti kapcsolat is átalakulóban van. Csak győzzön az ember eligazodni ebben az útvesztőben.

Ebben az eligazodásban nyújt segítséget a Zenei Hálózatok nonprofit szervezet által tavaly nyáron megjelentetett Zenei Hálózatok kiadvány is, amelynek írásai „magyar nyelven elsőként elemzik az újmédia térhódítása által meghatározott közegben átalakuló zenei közösségek dinamikáját és működését, illetve a tágabb kontextust adó kulturális és zenei trendeket”. A tanulmány gyűjtemény online is letölthető, és a szervezet tegnap indította útjára 6 előadásból álló sorozatát az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének előadótermében.

Kitzinger Dávid, az Artisjus hangfelvétel-engedélyezési osztályának vezetője arról beszélt, hogy milyen feltételei vannak a zenepiac szabályozhatóságának. A miértek és hogyanok felvázolása után szóba került többek közt az iTunes és a Spotify, de a CD temetéses kampányával sok port keverő Muzzia is. Az előadó terem körülbelül egyharmadát töltötték fel az érdeklődők – elsősorban egyetemisták, hobbizenészek, és főleg fiatalok. Az előadás végén elhangzó kérdésekből pedig világos, hogy van egy komoly réteg, akiket foglalkoztat ez az egész jelenség, tehát a Zenei Hálózatok csapatának sikerült ténylegesen eljutni ahhoz a közösséghez, akiket ötletükkel megcéloztak. A teljes előadás meghallgatható itt.

A következő előadás április 12-én lesz. Mezei Péter jogász, a Szegedi Tudományegyetem oktatója a samplingről és a szerzői jogokról beszél majd. A rendezvény ingyenes, a hangulat pedig garantáltan laza. Szerintem mindenkinek érdemes követnie a dolgot, akit hozzám hasonlóan foglalkoztat a zenepiac átalakulása. A többi előadásról itt találtok információt.

Legelső írásom, még a Klasszik Rádiónak

Ígértem, hogy keresek majd klasszikus zenei cikkeket is, elsőként álljon itt az az írás, amit próba cikként csináltam, saját témára. Végül az oldalra is kikerült, amiért nagyon hálás voltam - rengeteg keresgélés és ötletelés előzte meg elkészültét, mégis csak első saját ötletem megnyilvánulása volt, és addig sosem próbálkoztam írással. Utólag visszaolvasva annyira nem nagy durranás, de informatív. Aktualitását már elvesztette, de büszke vagyok rá, mint elsőszülött gyermekre.


Nem csak 18 éven aluliaknak

Első koncertélményünknek nem kell feltétlenül tudatosodnia, de hozzásegíthet minket, hogy ne idegenkedjünk ének órán egy-egy klasszikus darab megismerésétől. Kezdjük korán – csak a javunkra válhat.


 

Ismerkedésünk a zenével már születésünk előtt megkezdődik. Kutatások is igazolják a klasszikus zene jótékony hatását, így megismerését sosem lehet elég hamar kezdeni. A Pannon Filharmonikusok Pocaklakó Programja épp ezért a kismamák számára a zenekar pécsi hangversenyeire (előzetes bejelentkezés után) ingyenes belépést biztosít.

A Magyar Rádió idén indított Zeneovija annyira népszerű, hogy máris elfogyott az összes jegy. Ha 3 év alatti gyermekünket hasonló zenés programra szeretnénk vinni, választhatjuk a Művészetek Palotájának Ringató foglalkozásait, minden héten szerdán.

Az Operaház is kínál programokat gyerekeknek – „Hangszervarázs” és Csengő-bongó délutánjain egy-egy hangszert, hangszercsoportot mutatnak be játékos formában. A tavalyi sikerek után folytatódnak operaismertető előadásaik is - januártól júniusig 8 opera esti, illetve délelőtti előadásai tekinthetők meg.

A nagyobbakat ifjúsági sorozataival várja a Művészetek Palotája. A Filharmonia Budapest szervezésében Mesélő Muzsika címen indult koncertsorozat – olyan darabokból szemezgettek, melyek kellően könnyedek és csodálatosak, hogy felkeltsék az ifjúság figyelmét. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem előadásai emellett diákigazolvánnyal továbbra is vásárolható jegy 300 Ft-ért.

Ha vidékre utaznánk, kellemes családi program lehet Pécsett a Pannon Filharmonikusok Segítség, komolyzene! sorozata – a szombati hangversenyeken oldott hangulatban ismerkedhetünk közösen a klasszikus zene nem annyira komor világával, a legkisebbeket pedig játszóház várja.