Úgy döntöttem, hogy új rovatot indítok a blogon, amelyben különböző szórakozóhelyekről írok majd, többszöri tesztelés és véleményezés után. Az apropót az adta, hogy idén nyáron gombamód megszaporodtak  a szabadtéri/fél-szabadtéri szórakozóhelyek Budapesten, és sok helyszín alakult át vagy költözött új helyre. A változó szél legnagyobb vitorlása egyértelműen a Zöld Pardon volt, aminek új helyszínre költözése nagy port kavart a médiában. A ZP nehézkes indulásával egyidőben ugyanakkor megnyílt a Park – éppen a Rákóczi híd túloldalán -, a Városligetben tóPart címen működik a csónakázót körülölelő rész, itt a szezonja a romkocsmáknak és romkerteknek, és sok helyszín maradt a már jól bevált helyén – gondoljunk csak a Holdudvarra vagy a félig nyitott A38-ra.

Mostantól időről – időre felbukkanok majd egy-egy helyen, hogy sorozatos tesztelés után véleményt és összefoglalót alkothassak róla ide, a blogra. Elsőként régi-új szerelmemnél jártam, kipróbáltam a Zöld Pardont. Remélem, támpontot ad írásom mindazoknak, akik még nem jártak a megújult helyszínen.


 

Zöld Pardon – teszt menet


Múlt héten két alkalommal teszteltem az új Zöld Pardont – Mystery Gang és We Are Rockstars koncerteken jártam. Az alap elképzelés az volt, hogy ahhoz, hogy felmérjem, milyen is az új hely, ki kell próbálnom olyankor is, amikor biztos, hogy sokan lesznek, és akkor is, amikor valami általam jól ismert előadó lép fel – így biztosítva, hogy a zenei hangzást megfigyelve, és attól elvonatkoztatva is kialakulhasson bennem egy relatív objektívnek mondható kép.

A Rákóczi híd budai hídfőjéhez költöztetett Zöld Pardon 5700 négyzetméteres területen fekszik, ami nagyságrendileg nagyon hasonló a régi helyszínhez. Első érkezéskor a méretek mégis megzavarják az embert. Egyrészt, míg a Petőfi hídnál a szórakozóhelyet fák vették körül, addig itt sokkal nyitottabb a tér – a táncparkett közepéről körbenézve láthatók egyrészt az Infopark házai, másrészt a Duna túloldalán álló épületek, de legfőképp a szabad ég, ami sokkal szellőssebbé teszi a teret. Másrészt a beléptető rendszerrel szemben lévő pult- és menzasor mellett végig hosszában helyezkedik el a tánctér és a színpad, ami mellett szintén hosszában lehet eljutni a mosdókhoz és a csocsóasztalokhoz. A Szeparé ezúttal a helyszín közepén található pultsor fölött kapott helyet VIP teraszként, így a pultok mindkét oldalán maradt bőven elég hely asztaloknak, székeknek. A régi ZP-ből ismert sárga lépcsős rész megmaradt, de átalakult – valódi lelátóként tornyosul a híd oldalában, tökéletes rálátást biztosítva a színpadra. Ami a tér nyitottságát követően elsőre mély nyomot hagy az emberben, az a rengeteg szín, amit a tervezők nagyon ötletesen használtak végig a raklapokból kialakított falakon, térelválasztókon, emelvényeken.

Már a nyitást megelőzően is vita tárgya volt, hogy az új helyszín mennyire szerencsés választás. A régi területről a lakossági bejelentések alapján magas zajszint miatt kellett távoznia a ZP-nek – amit ugyan mérésekkel nem igazoltak, de ennek megítélése a környéken lakók számára nyilvánvalóan nem lehet objektív kérdés. Az új helyszínhez legközelebb eső lakóépületek 150 méterrel vannak távolabb, mint az előző terület esetében, és a színpadot is úgy építették fel, hogy az a lakóházakkal és irodaépületekkel ellentétesen, a Rákóczi híd irányába nézzen. A színpad előtti rész kör alapon befedhető, ami nem csak az esőtől védi a szórakozó közönséget, de szintén segíthet a hangfogásban. Igaz, ottjártamkor ezt a funkciót egyik alkalommal sem használták, a szombat esti nagy esőben sem. Hogy a hirtelen zuhé mégsem vetett véget a partynak, az a DJ hozzáértésén múlott csupán – két este alapján elmondható, hogy a Zöld Pardon DJ-je az új helyen is ugyanolyan hangulatosan válogatja a zenéket, mint azelőtt.

A jegyárak nem változtak a régi menetrendhez képest – a belépő most is 2 db 200-as, az egyszerűbb pénzváltást pedig automaták segítik, így a bejutni vágyóknak nem kell a biztonsági őrökkel seftelni, ha éppen nincs aprójuk. A bejárat egyébként jóval tágasabb, mint azelőtt – 30 méter hosszan helyezkednek el a beengedő kapuk, amik nagy tömeg esetén biztos, hogy segítik az egyszerű belépést. Előrelátóan hagytak helyet a kapu előtt is, ahol adott esetben fedett helyen várhat a taxijára az, aki mégis hazamenne eső esetén.

Díjazandó, mégis érdekes törekvés, hogy a Zöld Pardon rendkívül odafigyel közönsége koordinálására. Míg a honlapon azzal köszöntenek minket, hogy csendben és rendben igyekezzünk megérkezni a helyre (ápolva a semleges kapcsolatot az Infoparkban dolgozókkal), addig a helyszínen plakátok és kivetítő üzenetek figyelmeztetnek bennünket a bejárat mellett húzódó biciklis sáv tiszteletben tartására.

A hely hangulata sokat változott az újjászületés kapcsán, de a koncertek alatt még mindig érezhető a Zöld Pardon-os összetartozás. A hangzás nem jobb és nem gyengébb, mint a régi helyen, a színpad mérete is hasonló, a látványt pedig a színpad két oldalán, a hangfalak fölött elhelyezett - anno ZP-szimpatizáns - kispolszkik teszik még egyedibbé. A támogatói autókból a show alatt sejtelmes fények jönnek, és néha még füst is száll belőlük. A Mystery Gang ugyan nem töltötte meg száz százalékosan az örjöngőt, de az, hogy az egyébként sem mindennapi közönség még táncolni is tudott, csak hozzátett a koncertélményhez.

10 után a már emlegetett DJ következik – akinek party válogatásai nem koptak meg az évek során. A kör alaprajzú állványzat minden lábánál található egy-egy hangfal pár, így a kör közepén táncolók felé mindenhonnan üvölt a zene – ez olyan szokatlan megoldás, ami mindenképp emeli a hangulatot. Az őrület egyik este sem állt meg éjfélkor – bőven maradtak ott a koncert után ropni vágyók, sőt, csak bulizni is érkeztek jópáran.

Összességében jópofa hely lett az új Zöld Pardon, bár a régi hangulatot nem sikerült magukkal hozniuk. De minden vég valami új kezdete, és amellett, hogy a botrányokon túl is népszerű ZP már múltjából fakadóan is kult-hely marad, az új terep határozottan Budapest egyik legnagyobb, legszínesebb szabadtéri szórakozóhelye.